Témakör:
A roma/cigány népzene, néptáncok, muzsikusok, zenészek
–
Andor Anna Klára - Kónya Sára - Nagy Dóra - Szabó Gergely: A „Mátyás Egyetemtől“ a Mátyás Pincéig, A cigánymuzsikusok zenei örökségének térbeli megjelenése a Józsefvárosban, 2019
–
Békési Ágnes: A magyarországi muzsikus cigány családok szocializációs stratégiái és kapcsolati hálózata, 2012
–
Bódi Alexandra: Cigányvér?! Az identitás, a hagyományőrzés és a hagyományozódási folyamat viszonya a tánc vonatkozásában a cigányoknál, szakdolgozat, 2014
–
Bódi Zsuzsanna (szerk.): Cigány Néprajzi Tanulmányok 11 (tanulmányok cigányzenészekről és bibliográfia), 2002
–
Cigányzene és roma zenészek a XIX. század Magyarországán, 2011 (A Glinda Roma Gyermek és Ifjúsági Magazin melléklete alapján)
–
Cigányzenészek a két világháború között, Beszélgetés Hajnáczky Tamással a Romano Maria Radio-ban, Barátság folyóirat, 2020/3
–
Elek Szilvia: „A cimbalom Liszt Ference“, Az egyik legnagyobb roma muzsikusról, Rácz Aladárról In Napút 2006
–
Forray R. Katalin: Muzsikusnak lenni, A „Roma zenészek legális foglalkoztatásának támogatása“ érdekében indított kísérleti program (Kutatási zárójelentés), 2007
–
Halmos Béla: Ádám István széki prímás (Részletek egy készülő személyi monográfiából), 1980
–
Kállai Ernő: A cigányok és a zene, A cigányzene és a zenész cigány fogalmának változása az elmúlt évszázadokban, 2018
–
Kállai Ernő: A cigányzenészek helye és szerepe a magyar társadalomban és a magyar kultúrában, 2002
–
Kathy-Horváth Lajos: „Születésemtől fogva a zene vett körül“, Curriculum vitae (In Napút 2018. június - július)
–
Katona Csaba: „Egyik csárdást a másik után kelle lerángatni hegedűjökről“, Cigányzenészek a 19. századi Balatonfüreden, 1993
–
Könczei Csongor: A kalotaszegi cigányzenészek társadalmi és kulturális hálózatáról, 2011
–
Kovalcsik Katalin: A folklórzenészek, a hagyományőrzők és az „elektromos cigányok“, 2002
–
Kovalcsik Katalin: A folklórzenétől a rockoperáig, A Kalyi Jag jelentősége és helye a magyarországi és európai cigány népzenei együttesek között
–
Kovalcsik Katalin: Házastársak közötti zenei verseny a kárpátaljai oláh cigányoknál, 1999
–
Martin György: A cigányság hagyományai és szerepe a kelet-európai népek tánckultúrájában, 1980
–
Pálóczy Krisztina - Szuhay Péter: Húzd rá, cigány! A „czigány zene“ Liszttől a hungarikumig, 2018
–
Pócsik Andrea: „Ma már nagyon nehéz életben tartani ezt a zenei kultúrát“ (beszélgetés Szomora Zsolt prímással), 2021
–
Riskó Kata: Cigányzene városon és falun, Kapcsolatok a hagyomány különböző rétegei között, 2017
–
Snétberger Ferenc: Szeretném azt elérni, amit apám elérhetett volna - életútinterjú, 2020
–
Szále László: Muzsikus cigányok - ácsi, 2019, könyvkritika, Hajnáczky Tamás (szerk.): Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon, 2019
–
Szász Emese: Világzenei toplistán landolt Lakatos Mónika szólólemeze, 2017, „Ahogy a cigányok általában, én is ösztönből énekelek“, 2017
–