Témakör:
Hagyományok, életmód, szokások, hiedelmek, mesterségek, törzsek, csoportok
–
Adamović Erzsébet: Ember vagyok - Rom som (Adalékok az adorjáni romák szociográfiájához), 2007
–
Bakó Boglárka: Együttélési viszonyok és az etnikai identitás, 2002 (Ürmös magyar, roma és román lakóinak együttélési kapcsolatrendszere)
–
Bakó Boglárka: Romlott nők és tiszta lányok - Egy dél-erdélyi roma közösség női normái, 2004
–
Barnóczki Anita: Az átmenetiség kultúrája, A cigányságra jellemző vallásosság, normarendszerek és látszólagos hiánykultúra (Sárospataki Füzetek XVII. évf. 2013. 1-2. szám)
–
Bársony János: Magyarországi cigány közösségek közigazgatási szokásai (a vajdák egykori és mai szerepe), 1994
–
Békési Katalin: A család funkcióiban bekövetkezett változások három cigány származású szerző műve alapján, 2010
–
Berek Sándor: A cigány/roma identitás és a cigány reprezentációk néprajzi vonatkozásai, doktori értekezés, 2010
–
Bódi Zsuzsanna: A vándor cigányok táplálkozási szokásai és a változások tendenciái, 1993
–
Buzás Géza - Rostás József: A magyarországi romák virrasztási és temetkezési szokásairól, különös tekintettel az alföldi oláh-cigány hagyományokra, 2014
–
Dede Éva: Virágzik az átok?, Verbális agresszió (átkozódás, káromkodás és szidalmazás) Lakatos Menyhért Füstös képek című regényében, In: Napút 2006
–
Diána Szekeres: Romani kris, a cigánytörvény és a roma kultúra konfliktusmegoldásának tradicionális útjai
–
Eperjessy Ernő: Őrtilosi hiedelmek s mondák - Cigány néphit és hiedelem c. fejezet, 2009
–
Görög Veronika: Előítéletes gondolkodás és folklór, A cigány alakja a magyar és az európai népi szövegekben, 1993
–
Grigore Delia: A halálkép és a temetési szokások hagyományos, roma megközelítése, Romániai kalderás romák, 2001
–
Havas Gábor: Hagyományos mesterségek, In: Kemény István (szerk.): A magyarországi romák, 2000
–
Horváth Kata - Prónai Csaba: „Retkesek“ és „kényesek“ között, Egy magyar cigány közösség tisztasági szokásairól, 2000
–
Horváth Kata: Savanyú mondja, A gömbaljai cigány nők életéről és gyereknevelési szokásairól, 2002
–
Kalányosné László Julianna: A halálhoz kapcsolódó szokások az őcsényi beás cigányoknál, 1997
–
Kalányosné László Julianna: Adatok az őcsényi beásoknak a szülés és csecsemőápolás körében kialakult szokásaihoz, 1994
–
Kardos Ferenc: „Mit hoztál?“ - „Aranybárányt“, Adalék a dél-zalai beás cigányok keresztelési szokásaihoz, 2007
–
Károlyi Júlia: „Ha lesz belőle miniszter, lesz belőle - ha nem lesz, akkor is az én gyerekem“, Három interjú cigány családanyákkal, 1997
–
Karsai Ervin: A romák néprajzi sajátosságai, hagyományai, sajátos társadalmi szervezettsége
–
Kőszegi Edit - Szuhay Péter: „Megadjuk a tiszteletet“, A kétegyházi romák etnikus különállásáról egy temetés kapcsán, 2002
–
Kovai Cecília: Férj és feleség egymás mellett fog“, Identitások és stratégiák a gömbaljai cigányoknál, 2004
–
Kovalcsik Katalin: „Milyen jó, hogy együtt lehettünk“ - beszélgetés Lankó József katolikus lelkésszel, 1998
–
Lakatos Szilvia - Kokas Dóra - Kolompár Alexandra - Tóth Eszter - Tóth Kitti Katalin: Az oláh és beás cigány közösségek szokásai, hagyományai, 2012
–
Majtényi György: Mesterség és identitás, Cigány szegkovácsok küzdelme az államosító hatalommal a magyarországi szocializmusban, 2009
–
Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek, Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon, 1994
–
Neményi László - Zádori Zsolt: A Styx mindkét oldalán, Beszélgetés M. S. Stewart angol antropológussal, 2000
–
Nótár Ilona: Női szerepek egy cigány közösségben (Beszélgetés Suha Nikolett jogásszal), 2014
–
Réger Zita: Orális kultúra és nyelvi szocializáció magyarországi cigány nyelvi közösségekben, 1993
–
Szabóné Bódi Dorina: A csépai cigány hagyományok és megjelenítésük az óvodai nevelésben, 2001
–
Szabóné dr. Kármán Judit: A magyarországi cigány/roma népesség kultúrantropológiai és orvosantropológiai megközelítésben, 2018
–
Szabóné Kármán Judit: Krechuno és Krisjun - Hogyan ünnepli a karácsonyt a cigányság?, 2014
–
Szalai Andrea: Átok és kontextualizáció a romani (erdélyi, gábor roma) gondozói beszédben, 2013
–
Szalai Andrea: Átok, feltételes átok és társadalmi nem erdélyi roma közösségek nyelvi ideológiájában és gyakorlataiban, doktori értekezés, 2009
–
Szalai Andrea: „Nálunk a férfi az első!“ Társadalmi nemi ideológiák gábor roma közösségekben, 2021
–
Szapu Magda: A mesemondó és közössége Kaposszentjakabon (beás mesemondók, virrasztások, szokások), 1985
–
Szigeti Andor: A cigányok étkezési kultúrája, szokásai, régi és mai ételei (Velünk élő nemzeti és etnikai kisebbségek ételei, 2007)
–
Szuhay Péter - Kőszegi Edit: Örökös lakás, Az etnikus egyediség a kétegyházi Faragó Zsigmond temetésén, 2006
–
Szuhay Péter: Értékrend és szokások, In: Kemény István (szerk.): A magyarországi romák, 2000
–
Szuhay Péter: Könyvkritika Kovai Cecília: A cigány-magyar különbségtevés és a rokonság, 2017
–
Szuhay Péter: Sosemlesz Cigányország, „Én cigány vagyok - én pedig nem vagyok cigány“, 2012
–
Tesfay Sába: „Mi vagyunk a kalapos gábor cigányok, akik nem isznak…“ A gábor cigány közösség belső és kulső kapcsolatait szabályozó kognitív sémák, 2004
–
Varga Ilona: Piszkosan, de lélekben tisztán - szegénységben, de gazdagon, 2000 (Varga Ilona Orsós Jakabbal a régi karácsonyokról beszélget)
–
Varga Ilona: Szokások, hagyományok, hiedelmek, intelmek, a cigány törvényszék, mondások, 1998
–
