Kétnyelvű (cigány – magyar, magyar – cigány) mesék, versek, irodalmi alkotások és más szövegek – Romatika

ROMATIKA – minden, ami ROMA temaTIKA alap-, közép- és felsőfokon

A roma/cigány mesék, irodalom, zene, kultúra, képzőművészet, nyelvek, történet, szokások, hagyományok, személyiségek, művészek, valamint a romák/cigányok társadalmi helyzetének megismeréséhez segítséget nyújtó anyagok egyedülálló gyűjteménye.

Oktatáshoz, alap- és továbbképzéshez, szociális érzékenység növeléséhez alkalmas digitális szöveg- és médiatár nem csak romáknak/cigányoknak, nem csak pedagógusoknak, ill. más szakembereknek, főiskolai, egyetemi hallgatóknak, szociális munkásoknak.

„Azt is ki kell jelölni, hogy a cigány történelem, hagyományok, népzene, népköltészet hogyan foglaljon helyet az oktatásban. A cigány és nem cigány tanulóknak meg kell ismerniük a cigányok történetét, kultúráját, hogy ezeket ismerve elfogadják a másságot. A cigány származásúak pedig vállalják a származásukat, ne szégyelljék azt, hogy ők cigánynak születtek, és tanuljanak, hogy majd taníthassanak!“

(A cigány nyelvről, és annak iskolai oktatásáról,
Dr. Karsai Ervin, Közös Út - Kethano Drom 2001/2. szám)

Orsós Teréz

Vándorlók

Orsós Teréz

Kis cigánylány

Orsós Teréz

Kosárfonó II

Orsós Teréz

Piacon

Orsós Teréz

Vízhordók

Orsós Teréz

Gyümölcsszedők

Forrás: https://rokedia.oronk.hu/alkotomuveszek/orsos-terez/

Témakör:

Kétnyelvű (cigány - magyar, magyar - cigány) mesék, versek, irodalmi alkotások és más szövegek

–

Cigány bölcsődal, Cigány költők versei gyerekeknek, szerkesztette Szegő László, 1980

–

Imre Madách: Le manusheski tragedija - Madách Imre: Az ember tragédiája, fordította Nagy Gusztáv

–

Lakatos Menyhért: Tenyérből mondtál jövendőt - Andapalma phendan muri luma, ifj. Rostás Farkas György fordítása

–

Lovári nyelvre fordította Nagy Géza (Ady Endre, Radnóti Miklós, József Attila, Weöres Sándor)

–

Szalai Andrea: Beás cigány meseelemzés, 1994 (mesék beás nyelven magyar fordítással)

–

Vekerdi József: Cigány nyelvjárási népmesék, 1985 (cigány nyelveken és a fordításuk magyar nyelven)

Cigány nyelvű (lovári) mesék és más szövegek magyar fordítással, fordította Karsai Ervin, Sztojkó Ilona

–

E hilpa haj le raci - A róka és a kacsák

–

E kalca - A nadrág

–

E Luludyi - Virág (részlet)

–

E muca - A macska

–

E zhungalyi shej - A csúnya lány (részlet)

–

La choxanyija petalarindo lohari - A boszorkánypatkoló kovács

–

La ruzhicaki shej - A rózsalány

–

La Vadaki Phuv - Az ígéret földje

–

Le barvaleske dujvar kattyi - A gazdagnak kétszer annyi

–

Le drabaripeske rakhadyipeski pecipija - A jóslás eredetmondája

–

Le Khameski haj le Shonitikoski pecipija - A Nap és a Hold története

–

Le Ramaski pecipija - Ráma története

–

Le romipenge chorripeske rakhadyipeski pecipija - A cigányság szegénységének eredetmondája

–

Le trin paparugi - A három pillangó

–

Man si kasavi voja - Nekem olyan kedvem van

–

O assav haj o dilo - A malom és a bolond

–

O assavari haj leski shej - A molnár és a lánya (részlet)

–

O kraj haj o farbari - A király és a festő

–

O levo haj o cino shimijako - Az oroszlán és a kisegér

–

O levo haj o cino zhukel - Az oroszlán és a kiskutya

–

O rish haj leski voja - A medve és az ő kedve

–

O rom haj o barvalo raj - A cigány és a gazdag úr

–

Sas man jekh buznyi - Volt nekem egy kecském

–

Te boldes tut palpale! - Fordulj vissza te!

–

Zoga - Zoga

Cigány nyelvű (lovári) mesék magyar fordítással

–

Asvune bisora - A könnycsepp gyöngyök

–

Cini kuchi bari roj - Kis bögre, nagy kanál

–

E godyaver shej - Az okos lány

–

Jovanoski baxt - Jankó szerencséje

–

Karadanaki armaj - Karadana átka

–

Le cherhajenge love - Csillagpénzek

–

O bakro thaj o buzno - A bakkecske és a kos

–

O Tamburashi - Tamburás

–

O zidari - A kőműves

–

Paramicha paj e macha - Mese a legyekről

Cigány nyelvű (lovári) szövegek magyar fordítással, magyar szövegek lovári fordítással I.

–

Amerikai népmese: La vorbasji shtare punrengi - A beszélő teknős

–

Babits Mihály: Mashkar le Devleske danda - Isten fogai közt

–

Cigány népmese: O phuro drabári - Az öreg jós cigány

–

Kertész Imre: Bizhelyakipe (kotor) - Sorstalanság (részlet)

–

Lakatos Klára: E Cini Katóka - Kicsi Katóka

–

Lakatos Klára: Kade phirel kon khanya chorel! - Így jár, aki tyúkot lop!

–

Nagy Gusztáv: Kaski butyi - Kinek a dolga

–

Rácz Lajos: Plajbasesko agor - Ceruzacsonk

–

Ravasz József: Lavutaraki tajna - A hegedű titka

–

Ravasz József: Suno - Álom

–

Rostás-Farkas György: Le khameske shavora - A nap gyermekei

–

Rostás-Farkas György: O rom, kon kaver luma phirdas - Az eltűnt cigány

Cigány nyelvű (lovári) szövegek magyar fordítással, magyar szövegek lovári fordítással II.

–

A hét csillag, indiai mese – Le efta cherhaja, fordította Pató Selam

–

Akhilésvar: E tajna, Indiaki paramicha - A titok, fordította Pató Selam

–

E Pshalmura – Zsoltárok könyve, 1.,11., fordította Marcel Courtiade

–

Gyurkovics Tibor Por-vers – Praxosko-poezi, Rácz Lajos Jelek – Somnura, fordította ifj. Rostás-Farkas György

–

Le Lukachesko Evangeliumo – Lukács evangéliuma, IX., 18-27.

–

Le trine lashe phenipora – A három jó tanács, oroszországi cigány népmese, Karsai Ervin fordítása

–

Miatyánk – Amaro Dad, Hiszek egy Istenben – Patyav andek Del, fordította ifj. Rostás-Farkas György

–

Orsovai Mária: A tücsök hegedűje - La grilaki lavuta, fordította Pató Selam

–

Oscar Wilde: A boldog herceg, részlet - O Baxtalo Kumar, fordította Pató Selam

–

Osztojkán Béla: Mint a pelikánok - Sar le chiriklya, fordította Choli Daróczi József, Kántáló - Phenipe

–

Pató Selam: La Kali Sarako misterijumo - Fekete Sára misztériuma, magyarra fordította Imre Katalin

–

Ravasz József: A cigányok tízparancsolata - Le romengi desh vorba, fordította ifj. Rostás Farkas György

–

Ravasz József: A legegyszerűbb történet - Le maj jekshipesko pecimo, fordította ifj. Rostás Farkas György

–

Ravasz József: Az erdők karmesterei - Le veshengo vastesko majstro, fordította ifj. Rostás Farkas György

–

Rostás Farkas György: Karácsonykor - Krechunengo, Szent karácsony éjjelén - Krechunoski sunto ratyi

–

Tolsztoj meséje nyomán: O kashtari haj le pajeski biuzhi - A favágó és a vízitündér, fordította Karsai Ervin

–

Világ bölcse, erdélyi cigány népmese, részlet – Lumako platniko, fordította Sztojkó Ilona

–

Nagy Olga - Vekerdi József: A gömböcfiú, Erdélyi cigány mesék, 2002 (egész könyv, kétnyelvű)

A Gömböcfiú könyv 8 meséje külön, cigány nyelven (erdélyi nyelvjárás)

–

A gömbőcfiú cigány nyelven

–

Világ bölcse cigány nyelven

–

Terenyevárosi mese cigány nyelven

–

A Taliga király cigány nyelven

–

Galamb-leány cigány nyelven

–

Az ördögkirály lánya cigány nyelven

–

A lusta lány cigány nyelven

–

János és Rózsa cigány nyelven

A Gömböcfiú könyv 8 meséje külön, magyarul

–

A gömbőcfiú

–

A Világ bölcse

–

Terenyevárosi mese

–

Taliga király

–

Galamb-leány

–

Az ördögkirály lánya

–

A lusta lány

–

János és Rózsa

Jegyzetek (Vekerdi József)

A gyűjtő vallomása (Nagy Olga)

Facebook

Életútja, munkássága

Salgótarjánban a pécskői cigány-dombon született, iskolába nem tudott járni, betegeskedő édesanyja mellett kilenc kisebb testvérét gondozta. Álmai voltak, cirkuszban szeretett volna szerepelni, balerinának tanulni és nagyon szeretett rajzolni is, sőt agyagszobrokat is készített. Felnőtt korában tanult meg írni-olvasni férjétől és gyermekeitől, férjével együtt négy gyermeküket nevelték fel. Felnőttként bányában dolgozott, mint rakodómunkás, 1970-ben szívbetegsége miatt rokkant-nyugdíjba került, ekkor kezdett el festeni. Első rajza 1972-ben született meg, egy Szűz Mária kép. Legfőbb témájává a női portrék ábrázolása vált, eleinte előrajzolta a portrékat, s utána olajjal megfestette, pénzhiány miatt nem vászonra, hanem farostra. Állatábrázolásaira Földi Péter somoskőújfalui festő munkái hatottak. Nagy örömöt jelentett számára a festés, első önálló kiállítása 1985-ben a kecskeméti Naiv Művészeti Múzeumban volt, állandó kiállítás keretében ma is vannak ott képei. Élete utolsó szakaszában, betegségének előrehaladtával csak ceruzarajzokat készített, azokat könnyebben tudta kiszínezni a betegágyban.

A nőábrázolás teszi egyedivé az ő festészetét, tehát nem egyszerűen népi vagy naiv festő, hanem nőábrázoló festő. Egész alakos nőfiguráit a legkülönbözőbb helyzetekben mutatja be, várakozás közben, vagy a szivárványban való gyönyörködés közepette, misére való készülődés alkalmából, stb. Számos képe a roma nőábrázolásokat bemutató kiállításokon szerepelt. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumba is elsősorban nőábrázolásait válogatták be.

Halála után emlékkiállításokat rendeztek képeiből és jeles csoportos kiállításokon szerepeltették azokat.

Egyéni

1985 • Naiv Művészek Múzeuma, Kecskemét
1992 • Magyar Intézet (Balogh Balázs András]]sal), Párizs
1999 • Roma Parlament Társalgó Galéria, Budapest
2002 • Dorottya Galéria, Budapest
2005, 2006 • Emlékkiállítás, Roma Parlament, Budapest
2007 • Brno (Csehország)
2009 • Bazin (Szlovákia)

Csoportos

2003 • Kortárs roma nőművészet I., Balázs János Galéria, Budapest
2005 • Vallásosság a roma képzőművészetben, Balázs János Galéria, Budapest • Köztetek – roma nőábrázolás, Balázs János Galéria, Budapest
2007 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Peking • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2008, 2009 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Szolnok, Eger, Pécs, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd
2010 • Shukar! (=Szép) – mai modern női roma művészet, Magyar Kulturális Intézet, New York (USA