Külföldi szerzők, romák/cigányok más országokban – Romatika

ROMATIKA – minden, ami ROMA temaTIKA alap-, közép- és felsőfokon

A roma/cigány mesék, irodalom, zene, kultúra, képzőművészet, nyelvek, történet, szokások, hagyományok, személyiségek, művészek, valamint a romák/cigányok társadalmi helyzetének megismeréséhez segítséget nyújtó anyagok egyedülálló gyűjteménye.

Oktatáshoz, alap- és továbbképzéshez, szociális érzékenység növeléséhez alkalmas digitális szöveg- és médiatár nem csak romáknak/cigányoknak, nem csak pedagógusoknak, ill. más szakembereknek, főiskolai, egyetemi hallgatóknak, szociális munkásoknak.

„Azt is ki kell jelölni, hogy a cigány történelem, hagyományok, népzene, népköltészet hogyan foglaljon helyet az oktatásban. A cigány és nem cigány tanulóknak meg kell ismerniük a cigányok történetét, kultúráját, hogy ezeket ismerve elfogadják a másságot. A cigány származásúak pedig vállalják a származásukat, ne szégyelljék azt, hogy ők cigánynak születtek, és tanuljanak, hogy majd taníthassanak!“

(A cigány nyelvről, és annak iskolai oktatásáról,
Dr. Karsai Ervin, Közös Út - Kethano Drom 2001/2. szám)

Túró Zoltán festménye

Túró Zoltán festménye

Túró Zoltán festménye

Túró Zoltán festménye

Túró Zoltán festménye

Túró Zoltán festménye

Forrás: https://rokedia.oronk.hu/alkotomuveszek/turo-zoltan/

Témakör:

Külföldi szerzők, romák/cigányok más országokban

–

Alain Reyniers: A cigányok kiirtása a második világháború során, 1996

–

Angus Fraser: Mennyi iránymutatást remélhetünk maguktól a cigányoktól?, 1995

–

Aparna Rao: A nő a cigány kultúrában

–

Dan Oprescu: „...nehogy azt higgyék, cigányok vagyunk!“, Jegyzetek egyfajta nemzeti ostobaságról, 2001

–

Erik Rutherford: Tony Gatlif Gadjo Dilo című filmje és a roma érdekek, 1999

–

Ian Hancock: A romák indiai eredete és vándorlása nyugatra, 1997

–

Ian Hancock: Mi vagyunk a romani nép, 2004 (kézikönyv, bevezetés a romani életbe és szokásokba, kérdésekkel)

–

Isabel Fonseca: Állva temessetek el - részlet, 2010

–

Judith Okely: Cigány nők, 1996

–

Judith Okely: Kulturális alkotókészség és autonómia - nem másolás, csupán választás, 1997

–

Leksa Manush: „a cigányok apja“

–

Marek Jakoubek: A „romabűnözés“ okairól, 2010

–

Martin Kovats: Etnikai megjelölés és szemétdombpolitika (Tudományos észrevételek a görögországi cigányságról), 1997

–

Papusza a cigány költőnő - élete és válogatás a verseiből, Cigány utak

–

Papusza Bronislawa Wajs: Versek

–

Paul Ofner - Bert de Rooij: Vizsgálat a csehszlovákiai cigány asszonyok meddővé tételének ügyében, kivonat, 1995

–

Rajko Djuric: A roma irodalom - fejezetek a könyvből, nyugat- európai országokban élő romák irodalma, 2004

–

Rajko Đurić: A rromani (cigány) irodalom (kelet- és középeurópai), 1998

–

Rüdiger Vossen: A cigányok Közép-Európába érkezése, 1997

–

Rüdiger Vossen: Cigányrabszolgaság a Havasalföldön és Moldáviában, 1998

–

Rüdiger Vossen: Elűzetések és üldöztetések a XIX. századig, „A szegény cigányok csak élni akartak“ (egy halálra ítélt cigány vallomása a XIX. sz.-ból), 1997

Facebook

Életútja, munkássága

Salgótarjánban a pécskői cigány-dombon született, iskolába nem tudott járni, betegeskedő édesanyja mellett kilenc kisebb testvérét gondozta. Álmai voltak, cirkuszban szeretett volna szerepelni, balerinának tanulni és nagyon szeretett rajzolni is, sőt agyagszobrokat is készített. Felnőtt korában tanult meg írni-olvasni férjétől és gyermekeitől, férjével együtt négy gyermeküket nevelték fel. Felnőttként bányában dolgozott, mint rakodómunkás, 1970-ben szívbetegsége miatt rokkant-nyugdíjba került, ekkor kezdett el festeni. Első rajza 1972-ben született meg, egy Szűz Mária kép. Legfőbb témájává a női portrék ábrázolása vált, eleinte előrajzolta a portrékat, s utána olajjal megfestette, pénzhiány miatt nem vászonra, hanem farostra. Állatábrázolásaira Földi Péter somoskőújfalui festő munkái hatottak. Nagy örömöt jelentett számára a festés, első önálló kiállítása 1985-ben a kecskeméti Naiv Művészeti Múzeumban volt, állandó kiállítás keretében ma is vannak ott képei. Élete utolsó szakaszában, betegségének előrehaladtával csak ceruzarajzokat készített, azokat könnyebben tudta kiszínezni a betegágyban.

A nőábrázolás teszi egyedivé az ő festészetét, tehát nem egyszerűen népi vagy naiv festő, hanem nőábrázoló festő. Egész alakos nőfiguráit a legkülönbözőbb helyzetekben mutatja be, várakozás közben, vagy a szivárványban való gyönyörködés közepette, misére való készülődés alkalmából, stb. Számos képe a roma nőábrázolásokat bemutató kiállításokon szerepelt. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumba is elsősorban nőábrázolásait válogatták be.

Halála után emlékkiállításokat rendeztek képeiből és jeles csoportos kiállításokon szerepeltették azokat.

Egyéni

1985 • Naiv Művészek Múzeuma, Kecskemét
1992 • Magyar Intézet (Balogh Balázs András]]sal), Párizs
1999 • Roma Parlament Társalgó Galéria, Budapest
2002 • Dorottya Galéria, Budapest
2005, 2006 • Emlékkiállítás, Roma Parlament, Budapest
2007 • Brno (Csehország)
2009 • Bazin (Szlovákia)

Csoportos

2003 • Kortárs roma nőművészet I., Balázs János Galéria, Budapest
2005 • Vallásosság a roma képzőművészetben, Balázs János Galéria, Budapest • Köztetek – roma nőábrázolás, Balázs János Galéria, Budapest
2007 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Peking • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2008, 2009 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Szolnok, Eger, Pécs, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd
2010 • Shukar! (=Szép) – mai modern női roma művészet, Magyar Kulturális Intézet, New York (USA