Bálint Péter (szerk.) Cigány népmese Kárpát-medencei szöveggyűjtemény 2020 – Romatika

ROMATIKA – minden, ami ROMA temaTIKA alap-, közép- és felsőfokon

A roma/cigány mesék, irodalom, zene, kultúra, képzőművészet, nyelvek, történet, szokások, hagyományok, személyiségek, művészek, valamint a romák/cigányok társadalmi helyzetének megismeréséhez segítséget nyújtó anyagok egyedülálló gyűjteménye.

Oktatáshoz, alap- és továbbképzéshez, szociális érzékenység növeléséhez alkalmas digitális szöveg- és médiatár nem csak romáknak/cigányoknak, nem csak pedagógusoknak, ill. más szakembereknek, főiskolai, egyetemi hallgatóknak, szociális munkásoknak.

„Azt is ki kell jelölni, hogy a cigány történelem, hagyományok, népzene, népköltészet hogyan foglaljon helyet az oktatásban. A cigány és nem cigány tanulóknak meg kell ismerniük a cigányok történetét, kultúráját, hogy ezeket ismerve elfogadják a másságot. A cigány származásúak pedig vállalják a származásukat, ne szégyelljék azt, hogy ők cigánynak születtek, és tanuljanak, hogy majd taníthassanak!“

(A cigány nyelvről, és annak iskolai oktatásáról,
Dr. Karsai Ervin, Közös Út - Kethano Drom 2001/2. szám)

Nyitóoldal » Magyar nyelvű roma/cigány mesék, mondák, népköltészet » Bálint Péter (szerk.): Cigány népmese, Kárpát-medencei szöveggyűjtemény, 2020

Bálint Péter (szerk.): Cigány népmese, Kárpát-medencei szöveggyűjtemény, 2020

(56 mese)

Címlap, impresszum

Tartalom

Előszó

Bálint Péter: A cigány népmese sajátosságai

–

Az elátkozott királyfi, aki sündisznó volt

–

Borsszem Jankó

–

A Feketebéli király

–

Brugó

–

A gondolatlan király

–

A szerető nélküli leány

–

Az aranybárány

–

Kilenc

–

A síró gyermek

–

A homokban nevelkedett két aranyhajú királyfi

–

Pájinkás János

–

Az ólombarát, aki az erdőt ólomba öntötte és a viénasszony

–

A sárkánykirály ellopta a királynak a három jányát

–

A cigány egy bottal ment az uton

–

A szárnyas farkas

–

A vénasszony, akire a király ráunt

–

A vaddisztó, amikor hét esztendeig ette a tengerit

–

Az advárkirály. Hárman maradtak egy testvérek

–

Ruzsmarint János

–

Rájner

–

Nyeznyám

–

József és Károly

–

Faggyas Marci

–

Az aranyhajú gyermekek

–

A cigány és az élet gyertyája

–

A havasi sátoros

–

Flórián Flórii

–

Az elátkozott királyfi

–

A kutyafejű tatár

–

Burkus király

–

Rozália

–

Az ördög meg a fiú

–

Jancsi meséje

–

Károlina

–

Borsszem Jankó

–

Juhaszi Péter

–

Két egyforma barát

–

Csonkatehén fia

–

Csuka hírivel, aranyhal szerencséjivel

–

Gyémántkígyó

–

Szegény ember rétje

–

Aranyhajú gyerekek (őzzé vált testvér)

–

Égigérő fa

–

A három muzsikus cigány

–

Erős János

–

Nemtudomka

–

Az elkárhozott királykisasszony

–

Tünderszép Ilona

–

Körtefa János

–

(Jákob)

–

(Tűzoltó nagymadár)

–

(Kutyakótyonfitty)

–

A kezetlen lány

–

A három sorsmadár

–

Vízi Péter és Vízi Pál

–

Úgy szeretlek, mint a sót

A kötetben előforduló mesék forrása

Bálint Péter (szerk.): Cigány népmese, Kárpát-medencei szöveggyűjtemény, 2020, egész könyv

Facebook

Életútja, munkássága

Salgótarjánban a pécskői cigány-dombon született, iskolába nem tudott járni, betegeskedő édesanyja mellett kilenc kisebb testvérét gondozta. Álmai voltak, cirkuszban szeretett volna szerepelni, balerinának tanulni és nagyon szeretett rajzolni is, sőt agyagszobrokat is készített. Felnőtt korában tanult meg írni-olvasni férjétől és gyermekeitől, férjével együtt négy gyermeküket nevelték fel. Felnőttként bányában dolgozott, mint rakodómunkás, 1970-ben szívbetegsége miatt rokkant-nyugdíjba került, ekkor kezdett el festeni. Első rajza 1972-ben született meg, egy Szűz Mária kép. Legfőbb témájává a női portrék ábrázolása vált, eleinte előrajzolta a portrékat, s utána olajjal megfestette, pénzhiány miatt nem vászonra, hanem farostra. Állatábrázolásaira Földi Péter somoskőújfalui festő munkái hatottak. Nagy örömöt jelentett számára a festés, első önálló kiállítása 1985-ben a kecskeméti Naiv Művészeti Múzeumban volt, állandó kiállítás keretében ma is vannak ott képei. Élete utolsó szakaszában, betegségének előrehaladtával csak ceruzarajzokat készített, azokat könnyebben tudta kiszínezni a betegágyban.

A nőábrázolás teszi egyedivé az ő festészetét, tehát nem egyszerűen népi vagy naiv festő, hanem nőábrázoló festő. Egész alakos nőfiguráit a legkülönbözőbb helyzetekben mutatja be, várakozás közben, vagy a szivárványban való gyönyörködés közepette, misére való készülődés alkalmából, stb. Számos képe a roma nőábrázolásokat bemutató kiállításokon szerepelt. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumba is elsősorban nőábrázolásait válogatták be.

Halála után emlékkiállításokat rendeztek képeiből és jeles csoportos kiállításokon szerepeltették azokat.

Egyéni

1985 • Naiv Művészek Múzeuma, Kecskemét
1992 • Magyar Intézet (Balogh Balázs András]]sal), Párizs
1999 • Roma Parlament Társalgó Galéria, Budapest
2002 • Dorottya Galéria, Budapest
2005, 2006 • Emlékkiállítás, Roma Parlament, Budapest
2007 • Brno (Csehország)
2009 • Bazin (Szlovákia)

Csoportos

2003 • Kortárs roma nőművészet I., Balázs János Galéria, Budapest
2005 • Vallásosság a roma képzőművészetben, Balázs János Galéria, Budapest • Köztetek – roma nőábrázolás, Balázs János Galéria, Budapest
2007 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Peking • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2008, 2009 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Szolnok, Eger, Pécs, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd
2010 • Shukar! (=Szép) – mai modern női roma művészet, Magyar Kulturális Intézet, New York (USA