Csenki Sándor A cigány meg a sárkány Püspökladányi cigány mesék – Romatika

ROMATIKA – minden, ami ROMA temaTIKA alap-, közép- és felsőfokon

A roma/cigány mesék, irodalom, zene, kultúra, képzőművészet, nyelvek, történet, szokások, hagyományok, személyiségek, művészek, valamint a romák/cigányok társadalmi helyzetének megismeréséhez segítséget nyújtó anyagok egyedülálló gyűjteménye.

Oktatáshoz, alap- és továbbképzéshez, szociális érzékenység növeléséhez alkalmas digitális szöveg- és médiatár nem csak romáknak/cigányoknak, nem csak pedagógusoknak, ill. más szakembereknek, főiskolai, egyetemi hallgatóknak, szociális munkásoknak.

„Azt is ki kell jelölni, hogy a cigány történelem, hagyományok, népzene, népköltészet hogyan foglaljon helyet az oktatásban. A cigány és nem cigány tanulóknak meg kell ismerniük a cigányok történetét, kultúráját, hogy ezeket ismerve elfogadják a másságot. A cigány származásúak pedig vállalják a származásukat, ne szégyelljék azt, hogy ők cigánynak születtek, és tanuljanak, hogy majd taníthassanak!“

(A cigány nyelvről, és annak iskolai oktatásáról,
Dr. Karsai Ervin, Közös Út - Kethano Drom 2001/2. szám)

Nyitóoldal » Magyar nyelvű roma/cigány mesék, mondák, népköltészet » Csenki Sándor: A cigány meg a sárkány, Püspökladányi cigány mesék, 1974

Csenki Sándor: A cigány meg a sárkány, Püspökladányi cigány mesék, 1974

(63 mese)

Borító, impresszum

Tartalom

–

De-jó-víz

–

A koma és a betyárok

–

Pintya

–

Az elátkozott királyfi, aki sündisznó volt

–

Két herceg

–

Lamet

–

Kinizsi Pál

–

Két koldus, meg Mátyás király igazsága, meg a felesége igazsága

–

A klozettben ölték meg Mátyás királyt

–

A kislány, aki elvesztette a fülbevalóját

–

A lányból fiú lett

–

Árgyelus király

–

Teríts, abrosz

–

A gyenge ember

–

A szegény ember és az ördög

–

A vadász

–

Pap, kántor és harangozó

–

A fiú, aki a húgát kereste

–

A rossz királyné és a jó vargáné

–

A részeges kovács

–

A macska meg a róka

–

Jávorfa

–

Az öreg Toldi

–

A ravasz cigány

–

Mióta hazudik a cigány?

–

Bogár Imre

–

A zsidó meg a lakat

–

Hét ország királya és három lánya

–

A vérátömlesztés

–

Csuláno

–

A szegény csizmadia

–

Csuláno a vásáron

–

A kutya

–

Liza és Szűz Mária

–

A szegény fiúból őz lett

–

Csalóka Péter

–

A cigány a pokolban

–

A cigányasszony meg a sárkány

–

Szent Amáli

–

Az erdész

–

A hentes lánya és a huszonnégy betyár

–

Zsofolica

–

Egy pár cipő

–

Borsszem Jankó

–

Kád alatt a szép lány

–

Szűz Mária

–

Károlyka és a Kosmai Barát

–

Vitéz János

–

Jivóno, a cigány király

–

Mátyás király a Hortobágyon

–

Lóloncs, a szabadságos

–

Jánoska

–

A szegény asszony disznaja

–

A hólyag és a szalmaszál

–

Pistuka

–

János és Péter

–

Hogyan nyerte meg a cigány a háborút?

–

Ki haragszik meg hamarabb?

–

Az ördög és a szegény ember

–

A cigány meg a szamara

–

A cigány meg a sárkány

–

Borsszem Jankó

–

A király fája

Utószó (Vekerdi József)

Jegyzetek

Csenki Sándor: A cigány meg a sárkány, Püspökladányi cigány mesék (egész könyv)

Facebook

Életútja, munkássága

Salgótarjánban a pécskői cigány-dombon született, iskolába nem tudott járni, betegeskedő édesanyja mellett kilenc kisebb testvérét gondozta. Álmai voltak, cirkuszban szeretett volna szerepelni, balerinának tanulni és nagyon szeretett rajzolni is, sőt agyagszobrokat is készített. Felnőtt korában tanult meg írni-olvasni férjétől és gyermekeitől, férjével együtt négy gyermeküket nevelték fel. Felnőttként bányában dolgozott, mint rakodómunkás, 1970-ben szívbetegsége miatt rokkant-nyugdíjba került, ekkor kezdett el festeni. Első rajza 1972-ben született meg, egy Szűz Mária kép. Legfőbb témájává a női portrék ábrázolása vált, eleinte előrajzolta a portrékat, s utána olajjal megfestette, pénzhiány miatt nem vászonra, hanem farostra. Állatábrázolásaira Földi Péter somoskőújfalui festő munkái hatottak. Nagy örömöt jelentett számára a festés, első önálló kiállítása 1985-ben a kecskeméti Naiv Művészeti Múzeumban volt, állandó kiállítás keretében ma is vannak ott képei. Élete utolsó szakaszában, betegségének előrehaladtával csak ceruzarajzokat készített, azokat könnyebben tudta kiszínezni a betegágyban.

A nőábrázolás teszi egyedivé az ő festészetét, tehát nem egyszerűen népi vagy naiv festő, hanem nőábrázoló festő. Egész alakos nőfiguráit a legkülönbözőbb helyzetekben mutatja be, várakozás közben, vagy a szivárványban való gyönyörködés közepette, misére való készülődés alkalmából, stb. Számos képe a roma nőábrázolásokat bemutató kiállításokon szerepelt. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumba is elsősorban nőábrázolásait válogatták be.

Halála után emlékkiállításokat rendeztek képeiből és jeles csoportos kiállításokon szerepeltették azokat.

Egyéni

1985 • Naiv Művészek Múzeuma, Kecskemét
1992 • Magyar Intézet (Balogh Balázs András]]sal), Párizs
1999 • Roma Parlament Társalgó Galéria, Budapest
2002 • Dorottya Galéria, Budapest
2005, 2006 • Emlékkiállítás, Roma Parlament, Budapest
2007 • Brno (Csehország)
2009 • Bazin (Szlovákia)

Csoportos

2003 • Kortárs roma nőművészet I., Balázs János Galéria, Budapest
2005 • Vallásosság a roma képzőművészetben, Balázs János Galéria, Budapest • Köztetek – roma nőábrázolás, Balázs János Galéria, Budapest
2007 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Peking • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2008, 2009 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Szolnok, Eger, Pécs, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd
2010 • Shukar! (=Szép) – mai modern női roma művészet, Magyar Kulturális Intézet, New York (USA