Videótéka
Gyors navigáció / tartalom
Témakör:
IV. Roma/cigány képzőművészek (1-21.)
1. Sorsunk 13 – Roma képzőművészet (A sorozat szekértője dr. Bódi Zsuzsanna, készült 2004-2005)
A sorozat célja, hogy megismertessük azt a népet, amely soha nem lépett fel hódítóan, de nem is olvadt be teljesen a helyi kultúrkörnyezetbe. Az üldöztetések ellenére megőrizte kultúráját, hagyományait és sajátos életmódját.
idő: 26 perc 37 mp
2. Kunhegyesi Ferenc: A Péli iskola, alkotói lét és befogadó, vizuális nevelés a közoktatásban
Az előadó, a kiváló festőművész, Kunhegyesi Ferenc bemutatja a hazai roma festőművészet legkiemelkedőbb alakjait: Balázs Jánost, Péli Tamást és Szentandrássy Istvánt és a 80-as években aktív értelmiségiekből álló roma művészeti kört. Az előadás kitér az alkotói lét néhány kérdésére, és a rajz- és vizuális kultúrára nevelés megreformálásának fontosságára.
idő: 24 perc 22 mp
3. Bódi Barbara: A roma képzőművészet Magyarországon
Az előadás próbál válaszokat adni arra, hogy mi is a művészet és ezen belül létezik-e a roma művészet. Nemzetközi és hazai roma alkotók művein keresztül nyerhetünk bepillantást a roma művészetbe, majd ismerteti a roma képzőművészeti mozgalom létrejöttét és annak jeles alakjait.
idő: 13 perc 55 mp
4. Nemzetközi Roma Nap 2020 – Szentandrássy István
Szentandrássy István (1957–2020) Festőművész. Budapesten született, állami gondozottként nőtt fel. Dolgozott kertészetben, halottszállítóként, építkezéseken. 1979-ben egy barátja meghívására ellátogatott egy cigány olvasótáborba, itt ismerkedett meg későbbi mesterével, Péli Tamással. Első kiállítását is Péli és Kovács József költő rendezte 1982-ben. Műveit számtalan hazai és külföldi kiállításon mutatta be. Alkotásait őrzi a Néprajzi Múzeum, a Magyar Művelődési Intézet, állandó kiállítása volt – annak 2016-os bezárásáig – a Magyarországi Roma Parlamentben. Kiállított többek között Bécsben, New Yorkban, Prágában, Münchenben, a Velencei Biennálén. 1996-ban Pro Urbe Budapest-díjat, 1999-ben Kisebbségekért-díjat, 2012-ben Kossuth-díjat kapott. Az egyik utolsó nagyívű munkája az ’56-os forradalom roma hőseinek megfestése volt, ezek később a Magyar Posta bélyegein is megjelentek. Hosszú évtizedeken át betegeskedett, Budapesten hunyt el, 2020. február 26-án.
idő: 3 perc
5. Záróra – Szentandrássy István
Beszélgetés Szentandrássy István roma festőművésszel
idő: 47 perc 49 mp
6. Szentandrássy István kiállítása a Józsefvárosi Galériában
idő: 3 perc 1 mp
7. Dr. Kosztics István interjú (Szentandrássy István műveiről, művészetéről)
Dr. Kosztics István 2010 óta állt kapcsolatban a festőművésszel. A pécsi Rácz Aladár Közösségi Ház többször adott otthont kiállításainak. Több festményt vásárolva, állandó otthont adnak a Szentandrássy kiállításnak.
idő: 6 perc 53 mp
8. Pécsi Roma Arcképcsarnok: ORSÓS Teréz festőművész (Pécs) 2018
portrésorozat, készült: 2018. október
idő: 28 perc 45 mp
8. Országos Cigány Képzőművészeti kiállítás Orsós Teréz emlékére (2021.12.20.) EKF Emlékfeszt.
idő: 2 perc 55 mp
9. Dilinkó Gábor roma festő
idő: 1 perc 35 mp
10. Bada Márta roma festőnő
idő: 1 perc 21 mp
11. Oláh Mara roma festőnő
idő: 1 perc 35 mp
12. Szécsi Magda meseíró és grafikus
idő: 0 perc 53 mp
13. Már nekünk a nap se úgy ragyog, mint rég – Balogh Balázs András roma festő
idő: 2 perc 49 mp
14. Oláh Jolán roma festőnő
idő: 0 perc 56 mp
15. A csillagigazgató vén remete – Balázs János művészete
Balázs János (1905-1977) roma származású festőművész és költő művészetét mutatja be a film. Rendezte: Shah Timor
Készült: 2017
idő: 48 perc 49 mp
16. Balázs János festményei a Horn gyűjteményből
idő: 18 perc 09 mp
17. Balázs János, 1972
Rendező: B. Farkas Tamás
Operatőr: Ráday Mihály
idő: 23 perc 13 mp
18. Homorú tükröt kaptam örökül, magyar dokumentumfilm, 1983
Rendező: Kőszegi Edit, Fátyol Tivadar
A filmmel Balázs János, a korszakos jelentőségű festőművész életét és alkotó munkáját szeretnék széles körben megismertetni a nagyközönséggel, beemelni a köztudatba szellemi örökségét.
idő: 36 perc
19. Cigány kép – Roma kép, színes, magyar dokumentumfilm, 2001
Tizenöt magyarországi roma festőművész fest igaz képet önmagáról, mely nemigen hasonlít a nem cigány művészek romantikus ábrázolásához.
rendező: Szuhay Péter, Kőszegi Edit
forgatókönyvíró: Szuhay Péter, Kőszegi Edit
operatőr: Kőszegi Gyula
producer: Fejős Zoltán
vágó: Rigó Mária
idő: 1 óra 18 perc 13 mp
20. Oláh Jolán kiállítás a JAMK-ban (2022.05.23.)
idő: 5 perc 18 mp
21. Rom Som Együttes – Pergetők – Oláh Jolán
A Rom Som Együttes 1973-tól 1979-ig működött klub formájában, első fellépésük a Rákospalotai Cigány Karácsony volt
Ének – Lakatos Jánosné, Lakatos Dánielné, Kun Lajos
Tambura – Sztojka László, Raffael Lajos, ifj. Raffael Lajos, Raffael János, ifj. Raffael János, Raffael István, Lakatos János
OLÁH JOLÁN (1932. március 12. Salgótarján − 2005. november 2. Salgótarján) roma származású magyar autodidakta festőművész, népi és naiv művész, nőábrázoló festő. Balogh Balázs András festő volt a férje.
Életútja, munkássága
Salgótarjánban a pécskői cigány-dombon született, iskolába nem tudott járni, betegeskedő édesanyja mellett kilenc kisebb testvérét gondozta. Álmai voltak, cirkuszban szeretett volna szerepelni, balerinának tanulni és nagyon szeretett rajzolni is, sőt agyagszobrokat is készített. Felnőtt korában tanult meg írni-olvasni férjétől és gyermekeitől, férjével együtt négy gyermeküket nevelték fel. Felnőttként bányában dolgozott, mint rakodómunkás, 1970-ben szívbetegsége miatt rokkant-nyugdíjba került, ekkor kezdett el festeni. Első rajza 1972-ben született meg, egy Szűz Mária kép. Legfőbb témájává a női portrék ábrázolása vált, eleinte előrajzolta a portrékat, s utána olajjal megfestette, pénzhiány miatt nem vászonra, hanem farostra. Állatábrázolásaira Földi Péter somoskőújfalui festő munkái hatottak. Nagy örömöt jelentett számára a festés, első önálló kiállítása 1985-ben a kecskeméti Naiv Művészeti Múzeumban volt, állandó kiállítás keretében ma is vannak ott képei. Élete utolsó szakaszában, betegségének előrehaladtával csak ceruzarajzokat készített, azokat könnyebben tudta kiszínezni a betegágyban.
A nőábrázolás teszi egyedivé az ő festészetét, tehát nem egyszerűen népi vagy naiv festő, hanem nőábrázoló festő. Egész alakos nőfiguráit a legkülönbözőbb helyzetekben mutatja be, várakozás közben, vagy a szivárványban való gyönyörködés közepette, misére való készülődés alkalmából, stb. Számos képe a roma nőábrázolásokat bemutató kiállításokon szerepelt. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumba is elsősorban nőábrázolásait válogatták be.
Halála után emlékkiállításokat rendeztek képeiből és jeles csoportos kiállításokon szerepeltették azokat.
Egyéni
1985 • Naiv Művészek Múzeuma, Kecskemét
1992 • Magyar Intézet (Balogh Balázs András]]sal), Párizs
1999 • Roma Parlament Társalgó Galéria, Budapest
2002 • Dorottya Galéria, Budapest
2005, 2006 • Emlékkiállítás, Roma Parlament, Budapest
2007 • Brno (Csehország)
2009 • Bazin (Szlovákia)
Csoportos
2003 • Kortárs roma nőművészet I., Balázs János Galéria, Budapest
2005 • Vallásosság a roma képzőművészetben, Balázs János Galéria, Budapest • Köztetek – roma nőábrázolás, Balázs János Galéria, Budapest
2007 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Peking • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2008, 2009 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Szolnok, Eger, Pécs, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd
2010 • Shukar! (=Szép) – mai modern női roma művészet, Magyar Kulturális Intézet, New York (USA
idő: 3 perc 01 mp
