Videótéka
Gyors navigáció / tartalom
Témakör:
V. Roma/cigány irodalom (61-90.)
61. Rostás – Farkas György: A nap gyermekei
Elmondja: Bánffy György
Indiától – Hazáig hangoskönyv / CTMT 2010
idő: 5 perc 03 mp
62. Rostás – Farkas György: Vándorút
Elmondja: Ráckevei Anna
Indiától – Hazáig hangoskönyv /CTMT 2010.
Illusztráció: F. Tóth Zsuzsa, Péli Ildikó, Péli Tamás, Szentandrássy István, Túró Zoltán grafikái
idő: 3 perc 04 mp
63. Rostás-Farkas György Indiától Hazáig Hangoskönyv – A cigány és a földesúr
idő: 9 perc 00 mp
64. Rostás – Farkas György: Az igazságtevő királyné
mesefeldolgozás
Előadja: Ráckevei Anna, Benkő Péter, Lehoczky László
Részlet az Indiától – Hazáig hangoskönyvből
CTMT 2010
idő: 9 perc 10 mp
65. A cigány muzsikus akart lenni
A felvétel a Rostás – Farkas György szerkesztésében – a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság kiadásában -megjelent Indiától – Hazáig / Mese és valóság (2010) című, hangoskönyv alapján készült.
A történetet elmondja: Ráckevei Anna.
A hangoskönyv Rostás – Farkas György saját meséi mellett ismert cigány népmeséket is feldolgoz.
idő: 4 perc 36 mp
66. A hegedű titka
Ravasz József: A hegedű titka című meséjét elmondja Benkő Péter
Készült a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság által 2010-ben megjelentetett Indiától Hazáig című hangoskönyv alapján
idő: 2 perc 57 mp
67. A sündisznó története
Rostás – Farkas György: A sündisznó története című meséje az Indiától Hazáig – Mese és valóság című hangoskönyv alapján
Közreműködik: Benkő Péter, Lehoczky László
Grafika: F. Tóth Zsuzsa
Lemezborító: Pató Selam
idő: 5 perc 20 mp
68. Beszélgetések – Csemer Géza
idő: 22 perc 03 mp
69. Holdosi-konferencia
Holdosi József író, magyartanár emlékére szerveztek egész napos konferenciát: délelőtt a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban Beck Zoltán tartott rendhagyó irodalomórát diákoknak, délután tudományos előadások hangzottak el a Berzsenyi Dániel Könyvtárban.
idő: 1 perc 51 mp
70. Független Színház Magyarország: Rothadó madarak
Ha érdekel az Európai roma színház, ne felejtsd megnézni a Roma Heroes – Digital Collection of European Theater and Drama honlapját: https://romaheroes.org
Holdosi József 1978-ban kiadja Kányák című regényét, mely hatására mind az író, mind a kiadó ellen feljelentést tesz a szerző nagyapja. Mit mutathat meg a saját közösségéből, az életéből egy író? És mennyiben védhető az alkotói szabadság a vádlottak padján? A Kádár-kori szocialista időszak leghangosabb irópere, ami nem pusztán egy roma családról, sokkal inkább az értelmiség és a munkásosztály harca lett. A per és a regény, illetve a valóság és a fikció keresztmetszetének történetét énekli meg a Balogh Rodrigó által írt és rendezett Rothadó Madarak című punkopera.
Az előadás a VI. Roma hősök Nemzetközi Színházi Fesztiválon került bemutatásra 2023. november 28-án, az Eötvös10 Művelődési Házban.
Író: Holdosi József, Balogh Rodrigó
Rendező: Balogh Rodrigó
Játsszák: Varga Dávid, Balogh Orsolya
Dramaturg: Bogya Tímea Éva
Zene: Varga Dávid
Zenei közreműködő: Babindák István
Látvány és technika: Gyenei Péter
Angol fordítás: Kondi Viktória
Hangmérnök: Csomor György
Fény: Nagy Ferenc, Gyenei Péter
Felvételvezető: Szegedi Tamás András
Operatőrök: Hernáth Csaba, Nagy Dávid, Kapás Tibor, Czipó Vivien, Horváth Bence
Vágók: Gujka-Laczi Evelin, Hegyvári Tamás
Az előadás bemutatását támogatták: Badur Alapítvány, Amerikai Nagykövetség, Svédország Nagykövetsége és Open Society Foundations.
A Fesztivál kiemelt támogatója az Európai Unió Kreatív Európa Program.
idő: 4 perc 14 mp
71. Független Színház Magyarország: Rothadó madarak / Independent Theater: Rotting Birds – focus scene 2
Ha érdekel az Európai roma színház, ne felejtsd megnézni a Roma Heroes – Digital Collection of European Theater and Drama honlapját: https://romaheroes.org
Holdosi József 1978-ban kiadja Kányák című regényét, mely hatására mind az író, mind a kiadó ellen feljelentést tesz a szerző nagyapja. Mit mutathat meg a saját közösségéből, az életéből egy író? És mennyiben védhető az alkotói szabadság a vádlottak padján? A Kádár-kori szocialista időszak leghangosabb irópere, ami nem pusztán egy roma családról, sokkal inkább az értelmiség és a munkásosztály harca lett. A per és a regény, illetve a valóság és a fikció keresztmetszetének történetét énekli meg a Balogh Rodrigó által írt és rendezett Rothadó Madarak című punkopera.
Az előadás a VI. Roma hősök Nemzetközi Színházi Fesztiválon került bemutatásra 2023. november 28-án, az Eötvös10 Művelődési Házban.
Író: Holdosi József, Balogh Rodrigó
Rendező: Balogh Rodrigó
Játsszák: Varga Dávid, Balogh Orsolya
Dramaturg: Bogya Tímea Éva
Zene: Varga Dávid
Zenei közreműködő: Babindák István
Látvány és technika: Gyenei Péter
Angol fordítás: Kondi Viktória
Hangmérnök: Csomor György
Fény: Nagy Ferenc, Gyenei Péter
Felvételvezető: Szegedi Tamás András
Operatőrök: Hernáth Csaba, Nagy Dávid, Kapás Tibor, Czipó Vivien, Horváth Bence
Vágók: Gujka-Laczi Evelin, Hegyvári Tamás
Az előadás bemutatását támogatták: Badur Alapítvány, Amerikai Nagykövetség, Svédország Nagykövetsége és Open Society Foundations.
A Fesztivál kiemelt támogatója az Európai Unió Kreatív Európa Program.
idő: 5 perc 26 mp
72. Somnura Cigány költők versei
Rövid válogatás kortárs cigány költők verseiből, Pató Selam író – műfordító előadásában.
A CTMT Videó felvétele az Együtt jobb – Nemzetiségi irodalom Magyarországon című konferencián készült, 2014. április 25-én, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.
idő: 5 perc 28 mp
73. Pató Selam
Le shonitoska razako gradicho – A holdsugár-lépcső címmel 2012-ben jelent meg Pató Selam lovári nyelvű műfordításaiból és saját írásaiból válogató kötete.
A vele készült interjúban a cigány irodalom és nyelv helyzetéről mondja el gondolatait.
Rövid pályarajz:
Pató Selam 1975-ben született Budapesten. Író, újságíró-szerkesztő, költő. A MÚOSZ Cigány Szakosztályának tagja. A Közös Út – Kethano Drom olvasószerkesztője, az Újjászületés alapító-főszerkesztője 12 éve. Alapító-vezetőségi tagja a Keresztény Alkotók Közösségének, s főszerkesztője Glória című keresztény lelkiségi folyóiratának. A Somnura – Jelek főszerkesztője, 20 éve a Délibáb főmunkatársa. Az évek során számos további lap és antológia, kortárs szerzők köteteinek szerkesztője volt, 5 éven át a Szárnyaló Képzelet főszerkesztő helyettese, másfél évig a Pandúr Magazin külső munkatársa. Számos önálló kötete jelent meg: versek, regény, roma nyelvű műfordítások. A Word Roma Organization Rromanipen roma világszervezet alelnöke, a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület tagja mint oktató. 20 éve tagja a Batsányi-Cserhát Művészkörnek, 6 éve a Krúdy Irodalmi Asztaltársaságnak. Publicista és irodalmi munkássága célja a roma nyelv és kultúra értékeinek továbbadása, gazdagítása, köztudatban való megerősítése. Pályája párhuzamos irányvonalát az összehasonlító vallásfilozófia jelenti. Tevékenységét évek óta ismerteti a Who is Who is. 2011-ben a Hazai Kisebbségekért Díjjal tüntették ki.
idő: 6 perc 18 mp
74. Jónás Tamás: Keresztények alkonya
Jónás Tamás: Keresztények alkonya című verse a szerző előadásában.
A felvétel a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság 2014. január 14-én, az Írók boltjában megtartott Összefonódás című irodalmi estjén készült.
A vers megjelent a szerző Lassú zuhanás című – 2013-ban, a Magvető Kiadó által megjelentetett – kötetében.
idő: 12 perc 18 mp
75. Jónás Tamás: Tél
Jónás Tamás: Tél című verse, Kocsis Csaba megzenésített feldolgozásában.
Előadja: Kocsis Csaba énekmondó és Miczura Károly prímás.
A felvétel a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság 2014. január 14-én, az Írók Boltjában megtartott irodalmi estjén készült.
idő: 2 perc 23 mp
76. Balogh Attila költő: Numero XL
Forrás: Cigányfúró (3)
idő: 4 perc 34 mp
77. Balogh Attila költő Numero XLI
Forrás: Cigányfúró (4)
idő: 7 perc 15 mp
78. Balogh Attila költő Numero XXXVII
Forrás: Cigányfúró (1)
idő: 3 perc 06 mp
79. Három pokol 1. rész
Balogh Attila költővel Jónás Tamás beszélget
rendező: Medgyesi Gabriella
forgatókönyvíró: Jónás Tamás
operatőr: Kőrösi András, Sibalin György
szerkesztette: Jónás Tamás
szereplő:
Lázár Katalin
Balogh Attila
Jónás Tamás
Balogh Attila Alternatív József Attila-díjas költő, író. Költészete a realizmus és szürrealizmus bűvöletes, szinte a szómágiával egyenértékű, összecserélhetetlen keveréke. Itthon négy vers- és prózakönyve, Amerikában angol nyelvű teljes verseskötete jelent meg Gipsy Drill (Cigányfúró) címmel. Évekig főszerkesztője volt a Cigányfúró című folyóiratnak, amíg a lap mögül ki nem hátrált a támogatás. Balogh Attila ötven éves, rendes poklok birtokosa: “elviselhetetlen szenvedések szenvedélyes és könnyed atlétája”. “Balogh Attila olyan költő – írja róla György Péter –, akinek nincs honvágya, és sehol nincsen otthon. Földönfutó, mint oly sokan ezen a világon, s oly sokan a nagy költők közül… Mert hát ezen a világon mindenki menekült. Balogh Attila is az. Menekült a magyar nyelvbe, hogy író legyen, menekült a cigányságba, hogy otthonra leljen, de hát a cigányoknak nincs otthonuk. A magyarok csak hitték, hogy van: de hát miféle otthon az, amely kizárja falai közül azokat, akik itt születtek, miféle haza az, amely megtagadja magát attól, akinek barnább a bőre. Ugyan miért hisszük, hogy van cigány és magyar költészet, és lenne két kultúra… Költőnek lenni, nyelvek között futni, otthonra nem lelni: annyit jelent, mint cigánynak lenni, magyarnak lenni, bárkinek lenni.” Balogh Attilával a Duna Műhely filmjében a kortárs irodalom kiemelkedő tehetségű alkotója, Jónás Tamás író, költő beszélget.
70 perc, 2006
idő: 30 perc 31 mp
80. Három pokol 2. rész
Balogh Attila költővel Jónás Tamás beszélget
rendező: Medgyesi Gabriella
forgatókönyvíró: Jónás Tamás
operatőr: Kőrösi András, Sibalin György
szerkesztette: Jónás Tamás
szereplő:
Lázár Katalin
Balogh Attila
Jónás Tamás
Balogh Attila Alternatív József Attila-díjas költő, író. Költészete a realizmus és szürrealizmus bűvöletes, szinte a szómágiával egyenértékű, összecserélhetetlen keveréke. Itthon négy vers- és prózakönyve, Amerikában angol nyelvű teljes verseskötete jelent meg Gipsy Drill (Cigányfúró) címmel. Évekig főszerkesztője volt a Cigányfúró című folyóiratnak, amíg a lap mögül ki nem hátrált a támogatás. Balogh Attila ötven éves, rendes poklok birtokosa: “elviselhetetlen szenvedések szenvedélyes és könnyed atlétája”. “Balogh Attila olyan költő – írja róla György Péter –, akinek nincs honvágya, és sehol nincsen otthon. Földönfutó, mint oly sokan ezen a világon, s oly sokan a nagy költők közül… Mert hát ezen a világon mindenki menekült. Balogh Attila is az. Menekült a magyar nyelvbe, hogy író legyen, menekült a cigányságba, hogy otthonra leljen, de hát a cigányoknak nincs otthonuk. A magyarok csak hitték, hogy van: de hát miféle otthon az, amely kizárja falai közül azokat, akik itt születtek, miféle haza az, amely megtagadja magát attól, akinek barnább a bőre. Ugyan miért hisszük, hogy van cigány és magyar költészet, és lenne két kultúra… Költőnek lenni, nyelvek között futni, otthonra nem lelni: annyit jelent, mint cigánynak lenni, magyarnak lenni, bárkinek lenni.” Balogh Attilával a Duna Műhely filmjében a kortárs irodalom kiemelkedő tehetségű alkotója, Jónás Tamás író, költő beszélget.
70 perc, 2006
idő: 30 perc 36 mp
81. Három pokol 3. rész
Balogh Attila költővel Jónás Tamás beszélget
rendező: Medgyesi Gabriella
forgatókönyvíró: Jónás Tamás
operatőr: Kőrösi András, Sibalin György
szerkesztette: Jónás Tamás
szereplő:
Lázár Katalin
Balogh Attila
Jónás Tamás
Balogh Attila Alternatív József Attila-díjas költő, író. Költészete a realizmus és szürrealizmus bűvöletes, szinte a szómágiával egyenértékű, összecserélhetetlen keveréke. Itthon négy vers- és prózakönyve, Amerikában angol nyelvű teljes verseskötete jelent meg Gipsy Drill (Cigányfúró) címmel. Évekig főszerkesztője volt a Cigányfúró című folyóiratnak, amíg a lap mögül ki nem hátrált a támogatás. Balogh Attila ötven éves, rendes poklok birtokosa: “elviselhetetlen szenvedések szenvedélyes és könnyed atlétája”. “Balogh Attila olyan költő – írja róla György Péter –, akinek nincs honvágya, és sehol nincsen otthon. Földönfutó, mint oly sokan ezen a világon, s oly sokan a nagy költők közül… Mert hát ezen a világon mindenki menekült. Balogh Attila is az. Menekült a magyar nyelvbe, hogy író legyen, menekült a cigányságba, hogy otthonra leljen, de hát a cigányoknak nincs otthonuk. A magyarok csak hitték, hogy van: de hát miféle otthon az, amely kizárja falai közül azokat, akik itt születtek, miféle haza az, amely megtagadja magát attól, akinek barnább a bőre. Ugyan miért hisszük, hogy van cigány és magyar költészet, és lenne két kultúra… Költőnek lenni, nyelvek között futni, otthonra nem lelni: annyit jelent, mint cigánynak lenni, magyarnak lenni, bárkinek lenni.” Balogh Attilával a Duna Műhely filmjében a kortárs irodalom kiemelkedő tehetségű alkotója, Jónás Tamás író, költő beszélget.
70 perc, 2006
idő: 7 perc 39 mp
82. A cigány kultúráról
A cigány kultúra és a Közös Út – Kethano Drom című folyóirat Baráti Körének irodalmi rendezvénye volt a témája a Rádió 17 Ajtók című műsorának.
Lajkó Erika szerkesztő-riporter vendégei: Rostás – Farkas György József Attila díjas író, a Közös Út alapító főszerkesztője és Fialovszky Magda főszerkesztő-helyettes.
Részletek a 2012. június 14 -én elhangzott adásból.
idő: 14 perc 33 mp
83. Cigánykerék – Bp.-i Kamaraszínház (Józsefvárosi Színház), 1992.
Szakcsi Lakatos Béla – Csemer Géza “Cigánykerék” c. musicaljét 1984-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház. Mirena Lock-ot akkor is – és a Budapesti Kamaraszínház 1992-es előadásában is – Vári Éva játszotta.
(Színlap a felvétel elején.)
idő: 2 óra 38 perc 33 mp
84. Papusza
Bronislawa Wajs, cigány nevén Papusza az első ismert cigány költőnő 1910-ben született a lengyelországi Lublinban és 1987-ben halt meg Wroclaw-ban. Papusza még vándorló életet folytató nomád cigány családból származott. Családjában többen zenéltek, bejárták az egész országot, északra a litvániai területekre is eljutottak.
Abban a korban szokatlan módon Papusza már gyermekkorban megtanult írni és olvasni, s később gyönyörű versekben örökítette meg vándorló népe nehéz életét. (Egyik legszebb ciklusa a két éven át tartó erdei bujdosásról írott „Véres könnyek: szenvedésünk a német megszállás alatt Volhíniában 1943-44-ben”. )
Írásaiban jól nyomon követhető a közösségi hagyományhoz való hűség és a bűntudattól kísért egyéni törekvés közötti feldolgozhatatlan feszültség.
Ez az út Papuszának a kiközösítést hozta el. Élete kettétört. Kivételes tehetségű asszony volt, aki megelőzte korát, költészetével a cigány nők egyenjogúságának előfutárává vált. Az utókor mindmáig adós művészetének elismerésével, ismertetésével.
idő: 2 perc 45 mp
85. Romani Krisz
A cigány hagyományok, a Romani Krisz, a cigány vajdák szerepe és a kulturális autonómia volt a témája a Rádió 17 Ajtók című műsorának. Lajkó Erika műsorvezető vendégei: Rostás – Farkas György író és Fialovszky Magda szerkesztő-rendező voltak.
Részlet az egy órás műsorból.
idő: 4 perc 30 mp
86. Roma mesemondó verseny döntő
Weboldalunk: www.ladanytv.hu
Facebook oldalunk: www.facebook.com/tajekoztatokozpont
idő: 16 perc 08 mp
87. XX. Csenki Sándor Roma Mesemondó Verseny
idő: 59 perc 37 mp
88. Megmérettetés – 24. Csenki Sándor Roma Mesemondó Verseny
idő: 26 perc 50 mp
89. A cigány és a szamár
Csenki Sándor neves gyűjtő emlékére tartottak mesemondó versenyt 2010-ben Püspökladányon. A Ladány Tv felvételén A cigány és a szamár című mese hallható Balogh József általános iskolai tanuló előadásában.
idő: 1 perc 15 mp
90. Lakatos Klára előadása
Nyitott ajtók a roma felzárkóztatásért címmel került sor 2012. augusztus 29-én arra a szakmai műhelyre, melynek egyik előadója R. Lakatos Klára pedagógus – művelődés-szervező volt.
A programot a Dél – Mátra Közhasznú Egyesület rendezte. A felvételen Lakatos Klára előadásából láthatnak részletet.
idő: 6 perc 20 mp
